Tuesday, November 25, 2008

Olyan jó lenne egy darab ideig gondok nélkül élni. Ahogy a testvérem kilenc hónapos kislánya: öröknek látszó gyerek-mosollyal az ajkán.

Olyan jó lenne biztosnak hinni valamit: becsapni magam – magamon keresztül csapni be, rosszindulat és számítás nélkül másokat.

Olyan jó lenne izzadó kézzel várni valakire egy buszmegállóban; gombóccal a torokban megkérdezni tőle: szeretsz-e? Járunk?

Olyan jó lenne boldognak lenni. Tisztán, teljes szívből, vadul, őszintén, szemérmetlenül és felelőtlenül.

3 comments:

Anonymous said...

olyan jó lenne...!

Anonymous said...

És közben próbáltam elnyomni torkomban a jégkockát

Erdősi Ágota said...

jó volna jó volna..tedd meg!
abban a pillanatban