Y

Elsétálunk az Iguanához. Útközben kordonokon, rendőrök között megyünk át, akik belenéznek a táskánkba. Forró chilit eszünk, és sört iszunk hozzá. L és a kutya hamar elköszönnek. Mi kisétálunk a Bajcsyra, és bajuszt rajzolunk a választási plakátokon vigyorgó politikusoknak. Megállunk a Bazilika előtt. Y lefotózná, de nincs téma, turistaképeket pedig nem akar készíteni. A Liberálisok Háza előtt magához húz, hosszan megcsókol, a keze lazán a csípője mellett, csak én hallom, ahogy exponál a kamera. A rohamrendőröket fotózza.

Míg ő a Pizza Hutban pisil, én a Dob utcában csokoládét veszek. A zsinagóga előtt megállunk, és egymást átölelve hallgatjuk az arra járó embereket. Aztán átmegyünk a Sarkba. A a pultnál ül. Hármasban felmegyünk a galériára, és hétköznapi dolgokról beszélgetünk. A összeesküvéselméleteket elemez a tüntetésekkel kapcsolatban. Y féltékeny lesz a pincérlányra. Veszekszünk, közben megjön a taxi, tovább veszekszünk, kiszállunk a Kálvin térnél, tovább veszekszünk, A hisztizik egy sort, amiért egyedül hagytuk, én elküldöm a francba, tovább veszekszünk, lemegyünk a Cha-cha-chába, tovább veszekszünk, otthagyjuk a helyet, tovább veszekszünk. Rájövünk, hogy nincs is kedvünk veszekedni, ezért abbahagyjuk és kibékülünk. Beülünk a Múzeum Cukrászdába, sört iszunk, aztán hazamegyünk busszal. Y fázik, ráadom a kabátom. Mosolyogva alszunk el.

Másnap este keresztülsétálunk a Kossuth téren tüntetők között. Y megállapítja, hogy évek óta nem látott kjúrosokat: itt egész csapat lóbálja a transzparenseket. Nagyjából lefordítom neki a szónokok baromságait. Metróra szállunk, és elmegyünk az Amstel Riverbe kávézni. Eszünkbe jut, hogy hat éve ugyanannál az asztalnál ültünk, mint ma. Sörözünk és emlékezünk és tervezgetünk. Jó így.

A Váci utcában fagylaltot veszünk. Y először kóstolja meg a mák- meg a rizsfagyit; ízlik neki. Aztán átsétálunk a hídon, éjfél van, lemegyünk a Rudasba. Hetven fokos száraz szauna, harminchat fokos termálvíz. Csinálok pár nyújtógyakorlatot az egyik csövön. Y-nek tetszik. Órákig ázunk a vízben, aztán bemegyünk a gőzbe. Legalább nyolcvan fok és kamillaillat. Beszívom a levegőt és lassan ráfújom a nyakára; megégeti a lehelletem, de nem bánja. Az öltöző üres. Bebújok mellé a kabinba. Csendben szeretkezünk, miközben a fürdőmesterek alig pár méterre tőlünk a székházostromról beszélgetnek. Y teste forró a gőztől. Otthon az ölemben alszik el.

Vasárnap este B-dal és G-val találkozunk a Menzán. G Y-nal együtt tanult a párizsi fotósiskolában. Kedves lány. Marhahúslevest eszünk és lángosban sült csirkemellet. Utána pár kör Mojito. Segítünk szerelmes sms-t írni G-nak, győzködjük B-t, hogy költözzön Thaiföldre, Sz-hez, közben nézem, ahogy Y gesztikulál. A végén kiderül, hogy nincs elég pénzünk a cechre; nekem már egy fillérem sincs, Y otthon felejtette a visaját. B fizet, Y bosszankodik, mert ő akarta meghívni a társaságot. G taxit hív és elvisz minket egy darabon.

Hazasétálunk. Beszélgetünk egy sort: róla, rólam, rólunk, Berlinről. Aztán Y felveszi az egyik Rodeo Drive-on vásárolt fehérneműjét, és beszédülünk a hálószobába. Szeretkezés közben leszakad velünk az ágy. Nevetünk, átköltözünk a kanapéra, és ott folytatjuk, ahol abbahagytuk.

Másnap későn ébredünk. Összekapkodjuk Y cuccait, kikísérem a repülőtérre. Az épület előtt állunk, átölel, nem akarom elengedni. Aztán bemegy a szenzoros ajtón. Szomorú vagyok és boldog. Most elmegy, de vele fogok élni. Este, pontosan 10:00-kor kimegyek a szigetre. Y Párizsban a Szajnához sétál. Kenyérmorzsát szórunk a vízbe, egymásra gondolunk, és elengedjük a rossz dolgokat. Újév van. Új kezdet. Új élet. Ő és én, mi. Ezerhatszáz kilométerre egymástól, mégis együtt.

Y